A Szabad Balaton Egyesület alapszabálya

Alapítók az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 3. § alapján létrehozták a Szabad Balaton Egyesületet.
A Szabad Balaton Egyesület 2012. december 17.-i alakuló Taggyűlése az alábbi alapszabályt fogadta el.

I. Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: Szabad Balaton Egyesület
2. Az Egyesület székhelye: 1025 Budapest, Vend utca 23.
3. Az Egyesület működési területe: Magyarország
4. Az Egyesület jogi személy.
5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II. Az Egyesület célja

a) A Szabad Balaton Egyesület célja azok összefogása, érdekképviseletének megteremtése és ellátása, akik szabadidejüket vízeinken töltik, vízeinken közlekednek bármilyen vízi eszközzel.

Az egyesület tevékenysége

1. Az Egyesület tevékenységei:
   1. azok összefogása, érdekeinek képviselete, akik szabadidejükben vizeinken közlekednek bármilyen vizi eszközzel
   2. a Balatonon és más vizeinken nem versenyszerűen sportolók érdekképviseletének megteremtése és ellátása
   3. annak elősegítése, hogy minél többen tölthessék szabadidejüket vizen, vizi sportokkal
   4. társadalmi szerepvállalás, tájékoztatás
   5. párbeszéd kezdeményezése a hatóságokkal és pozitív változások elérése azokban az ügyekben melyek megnehezítik a szabadidő vizen történő eltöltését
   6. a tagság érdekeinek képviselete a területet érintő ügyekben
   7. együttműködés más, a területen működő szakmai és társadalmi szervezettel.
   8. a kedvtelési hajózás társadalmi elismertségének, szakmai és erkölcsi színvonalának folyamatos emelése
   9. kedvtelési hajózás – úgyis mint szabadidősport – feltételeinek megteremtése, fenntartása és fejlesztése
   10. a terület társadalmi hasznosságának és elismertségének növelése
   11. vizeink védelme, természetvédelem és környezetvédelem
2. Az Egyesület a jelenleg érvényes szabályozások közül különösen a következőkben kíván pozitív változást elérni:
   1. az első- és másodfokú viharjelzéshez kapcsolódó tiltó szabályozások
   2. kishajók és csónakok bóján és part mentén való tárolása
   3. a Balaton vízkészletének védelme
   4. a csónakkal és vizi sporteszközzel a Balatonon való átkelés tilalma
   5. a Balaton (és a hazai vizek) specialitásaihoz jobban illeszkedő szabályozás kialakítása a kedvtelési hajózásban
   6. különböző díjak (mederhasználati díj, szemle díj, vezetői engedély díja) megszűntetése vagy csökkentése és ha az állami bevételekhez szükséges, akkor ezek helyett méltányos, arányos és hosszú távon kiszámítható adó bevezetése
   7. az iszap elhelyezését és így a Balaton kotrását akadályozó szabályozás módosítása
   8. oktatással-képzéssel kapcsolatos kérdések (egyéni felkészülés újbóli lehetősége, speciális hazai tavi jogosítvány lehetősége, külföldi jogosítványok elfogadása itthon)
   9. a természetet nem károsító és a környezetet nem zavaró motorhasználat legalizálása.
3. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket végzi:
   1. együttműködik az állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, más egyesületekkel és szövetségekkel, amelyek segítik az Egyesület céljainak megvalósítását
   2. kifejezi véleményét a területen folyó közigazgatási munka elősegítése érdekében
   3. teret ad a hazai, európai és nemzetközi, a területet érintő szakmai, társadalmi és szabályozási újdonságoknak
   4. felkarolja azokat a kezdeményezéseket, amelyek céljai megvalósulását segítik
   5. erkölcsileg és anyagilag támogatja a céljai megvalósulásáért kiemelkedő tevékenységet végző személyeket és szervezeteket
   6. információs és oktatási tevékenységet végez szakterületén
   7. fellép a környezet és a vizek védelme érdekében
   8. céljaihoz kapcsolódó elektronikus és papír alapú kiadványok, információs anyagok készítése, megjelenítése és terjesztése
   9. információfeldolgozás és szolgáltatás
   10. működési területén végzett szakmai tanácsadás
   11. konferenciák, előadások és egyéb rendezvények szervezése és azokon való részvétel
   12. vízi járművek és sporteszközök üzemeltetése
4. Az Egyesület céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet. A vállalkozási tevékenység eredményét visszaforgatja alapcéljaira a nonprofit működés alapelvei szerint.
5. Tagjain kívül szolgáltatásaiból, tevékenysége eredményeiből mások is részesülhetnek a szolgáltatások fajtái szerint az elnökség által esetenként meghatározott módon.

III. Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.
   Az Egyesület tagjának jogai:
   • részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Taggyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban
   • a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására
   • felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni
   • választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire
   • indítványt tehet a Taggyűlés és az elnökség napirendi pontjaira
   • betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba
   • a tagok egyharmada írásban az ok és cél megjelölésével rendkívüli Taggyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A pártoló tag felvétele a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Taggyűlésen, szintén igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
3. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
4. Az Egyesület tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, valamint elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.
5. A tagsági viszony megszűnik:
   • a tag halálával,
   • az Egyesület megszűnésével,
   • a tag kilépésével,
   • a tag kizárásával.
   • A tag megszűnésével (nem természetes személy pártoló tag esetén)
6. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül
   • azt a tagot, aki 24 hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat. (Amennyiben a rendes tag a tagdíjat két egymást követő naptári évben nem fizeti, és azt az egyszeri írásbeli felszólítását követő 30 napon belül sem rendezi, akkor a tagsága megszűnik. Ennek megállapítása az elnökség feladata, amelyről beszámol a Taggyűlésnek.)
   • azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

   Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Taggyűlés dönt.
   A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Taggyűléséhez fellebbezéssel élhet.
   A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
   A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával. Az Elnökség a következő Taggyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag(ok) személyéről.

7. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Taggyűlés állapítja meg.

IV. Az Egyesület szervezete

1. Az Egyesület szervei:
   • Taggyűlés
   • Elnökség
2. A Taggyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja. A Taggyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább tíz nappal a Taggyűlés időpontja előtt. A Taggyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Taggyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Taggyűlés nem határozatképes.
   A megismételt Taggyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a tagokat erről az eredeti meghívóban tájékoztatták. A Taggyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Taggyűlést.
3. A Taggyűlést össze kell hívni:
   • ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
   • ha az Elnökség rendkívüli Taggyűlés összehívását tartja szükségesnek,
   • ha a bíróság a Taggyűlés összehívását elrendeli.
4. A Taggyűlés összehívása az elnök feladata.
5. A Taggyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Taggyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül.
6. A Taggyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Taggyűlés levezetésével mást is megbízhat. A Taggyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Taggyűlés által megválasztott tag hitelesít.
7. A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
   • az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
   • az Alapszabály elfogadása és módosítása;
   • tisztségviselők megválasztása és visszahívása;
   • tagdíj mértékének megállapítása;
   • az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
   • tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
   • döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Taggyűlés hatáskörébe utal.
8. Tisztségviselők a következő esetekben hívhatók vissza:
   • magatartásukkal veszélyeztetik az egyesület alapszabályban meghatározott céljainak megvalósulását, az egyesület gazdálkodását, működését;
   • olyan magatartást tanúsítanak, amellyel az egyesület közmegítélését, jóhírnevét veszélyeztetik;
   • választott tisztségükből adódó feladataikat tartósan nem teljesítik.
9. A Taggyűlés határozatai egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
10. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:
    • az Alapszabály elfogadásához, módosításához;
    • az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához;
    • a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.
11. A tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.
12. A Taggyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.
13. Az Elnök a Taggyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.
14. Elnökség
    Az Elnökség két Taggyűlés közötti időszakban – a Taggyűlés kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Taggyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
    Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 2 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.
15. A három tagú Elnökséget a Taggyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából öt éves időtartamra.
16. Az Elnökség feladata és hatásköre:
    • tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
    • a Taggyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Taggyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
    • az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
    • az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
    • személyzeti munka irányítása;
    • az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
    • minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.

    Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak. Az Elnökségnek csak olyan nagykorú személy lehet a tagja, aki nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától és tagja az Egyesületnek.
    Az Elnökség határozatait szótöbbséggel hozza.

17. Az Egyesület tisztségviselői
    Az Egyesület elnöke
    Az Egyesület elnökét öt éves időtartamra a Taggyűlés választja, aki tevékenységével a Taggyűlésnek felelős.
    Az Elnök feladata és hatásköre:
    • az Egyesület tevékenységének irányítása;
    • a Taggyűlés összehívása;
    • döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
    • a Taggyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
    • kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
    • irányítja az Elnökség munkáját;
    • vezeti az Elnökség üléseit;
    • képviseli az Egyesületet;
    • intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
    • összehívja az Elnökség üléseit;
    • vezeti az ügyintéző apparátust;
    • irányítja az Egyesület gazdálkodását;
    • utalványozási jogot gyakorol;
    • gyakorolja a munkáltatói jogokat;
    • minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
18. Az Egyesület alelnökei
    Az Elnököt távollétében az alelnökök vagy az alelnökök egyike helyettesítik. Helyettesítés esetén az alelnök teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az elnök jogait.

V. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

1. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Taggyűlés elé terjeszt.
2. Az Egyesület várható éves bevétele az 5 000 000 Ft-ot, azaz ötmillió forintot nem haladja meg, ezért felügyelő szervet nem hoz létre.
3. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
   • tagsági díjak, amelyet a Taggyűlés állapít meg;
   • magán és jogi személyek támogatásai;
   • az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
   • egyéb bevételek.
4. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi. A vállalkozási tevékenységből származó nyereség a tagok részére nem fizethető ki, azt teljes egészében az egyesület cél szerinti tevékenységére kell felhasználni.

VI. Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik:

• Egy másik egyesülettel egyesül,
• A taggyűlés a feloszlásáról határoz,
• A bíróság feloszlatja,
• Törvényességi eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja a megszűnését ,
• A fizetőképtelensége miatti eljárásban a bíróság megszűnteti.

és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Taggyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve az Elnökség jár el.

VII. Vegyes és záró rendelkezések

Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, a 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.
Az Egyesület Alapszabályát a 2012. december 17.-i Taggyűlés fogadta el.
Kelt: Budapest, 2012. december 17.

Az alapszabály letöltése dokumentumként.